Vissza a tartalomjegyzékhez / Olümposzi asztro-ügyek

32. Szaturnusz retrográd működése

Szaturnusz ennek a sörű, fizikai meghatározott földi élménynek a korlátozó uralkodója, néha lelassít, eljut a megállásig, majd lassan visszahúzza a nehéz lépéseit. Amikor a Szaturnusz elér egy bizonyos fokot, túlmegy rajta, megáll, visszafordul, és újból – ezúttal utoljára – áthalad a kérdéses ponton, a gyötrelem indokolatlanul hosszúnak tűnhet, ám ennek is megvan a maga célja.

A retrográd ciklusok egy sajátos programmal vagy mintával bírnak, hátráló mozgásának van egy energiaraktározó minősége: magunkba engedjük, megemésztjük az adott energiát, hogy később egy új és hasznosabb módon szülessen újjá. A retrográd ideje alatt arra törekszik, hogy megvizsgálja, hogy jól csináltuk-e a dolgainkat az elmúlt hónapokban. Ha nem elég jól munkálkodtuk, akkor felülírja azokat a tevékenységeket, amelyek a legfontosabbak ebben az időben. A Szaturnusz a keringési idejének harminchat százaléka retrográd mozgás, ami azt jelenti, hogy az év, több mint egyharmadában hátráló mozgást tesz. A retrográd állapot jelentőségteljes akkor, amikor a születési képlet egyik bolygóját vagy egy érzékeny pontját érinti többször, oda-vissza történő mozgása által.

Amint ez megtörténik, Szaturnusz ismét elkezdi elölről a jól megfontolt, módszeres hármas értékelést es megvizsgálja, hogy az új realitásunk minden működése maximális hatékonysággal, a gondolkodás, a mozgás és az anyaggazdálkodás területén működik-e? Szaturnusz feladata, hogy a sikerek feltételekhez kösse. Ezt kompromisszumok nélkül tartja. Ennek során könyörtelenül elkerül minden nem produktív, felesleges dolgot, vagy minden felesleges szemetet megszüntet. Az életünkben rejlő minden irreális elemnek el kell mennie, vagy el kell tünnie mielőtt sikeresen új földre, lépnénk. Természetesen, ha nem vagyunk hajlandóak megszabadulni a piszoktól, akkor a bánat, a frusztráció, depresszió, a veszteség, a rossz egészség, az öregedés, vagy akár a halál terhe is felmerülhet.

Ha a Szaturnusz egy bizonyos ponton megáll, majd hátráló mozgásba kezd, akkor a szűk kilenc hónap múlva fogja érinteni az adott pontot. Ebből következően, ha megáll egy egzakt tranzitponton, majd visszafordul, akkor ez egy kilenc hónapos emésztési, feldolgozói periódus következik, csak azért, hogy megtanuljuk, tanulni a leckét, vagy a helyzetünk valósággal elsüllyed. Az első érintés a fogantatás: megérezzük, vagy tudatára ébredünk, hogy valami készülődik, vagy valami, amit eddig elrejtettünk, a felszínre kívánkozik. Ez pedig gyakran egybeesik valamely eseménnyel vagy egy hirtelen felismeréssel. A következő kilenc hónap az emésztés. Az egzakt tranzit utolsó érintése annak az elvetett magnak a szárba szökkenése, amelyet sorsunk az első érintésekor ültetett el, kilenc hónappal azelőtt.

Szaturnuszi szabályok

Sokan közülünknek, valóságos ellenőrzésre van szükségünk, nagyon kevesen vagyunk már ezen a bolygón, akik a szigorú szabállyal és a korlátozással amelyek, nem mindig érvényesülnek, és mégis betartjuk ezeket. Korlátaink elfogadása az emberi tapasztalat fontos része, és létfontosságú a józan eszünk kontextusának megértéséhez. A Szaturnuszi értelemben a valóságot a külső értelemben a valóságot mindig a saját külső tapasztalataink határozzák meg. Az elfogadása annak, hogy „MIT” kell másképp csinálni vagy ösztönözni, a legtöbb átlagos embernek nehéz. A legtöbb kapcsolat, vállalkozás, intézmény, és terápia célja, miközben elfogadjuk, amit az „abszolút valóságnak” neveznek el, nem mindig könnyű azt akkoriban, ez az elfogadottság az, ami a mai korban leginkább békét ad nekünk. Például ha saját óránk szinkronban van mindenki máséval, akkor szinkronban vagyunk, akkor úgy érezzük, hogy időben futunk. Ezért a valóság általában a dolgok állapotaként definiáljuk, ahogyan ténylegesen léteznek, nem pedig egy idealizált romantikus fogalomnak. Általában a kézzel fogható, megragadható tulajdonságok, a fizikai korlátok határozzák meg szigorú mérésekkel, amelyek lehetővé teszi számunkra, hogy határozottan megegyeznek azzal, ami valódi. A leglátványosabb valóság az, amely biztosítja a legstabilabb feltételrendszert, amellyel a legtöbben egyetértünk. A konszenzus sűrűséget hoz létre. Nem lehet vitatkozni a szilárd anyaggal. A Szaturnusz kikristályosító hatása életünkben lévő ügyekre hat, ezért létezésünket úgy határozza meg, hogy valódi. Hasonlóképpen a lineáris időnek visszafordíthatatlan tulajdonságai vannak.

A Szaturnusz nem vitatható alkalmazása

Ha a lineáris idő/tér kontinuumban játsszunk, akkor is tiszteletben kell tartanunk a korlátozás törvényeit. Minden feltételes, és amelyekkel nem értünk egyet meg kell fizetnünk érte. Ha a dolgok nem valódiak, meg kell tanulni róluk lemondani, kimaradni, érezni a tagadást, késedelmeket, és frusztrációkat szenvedni, vagy elviselni a megalázó földre eső hatását, fizikai korlátozásait. Az idő, a pénz, az állapot, a hatalom, az ifjúság, az agy, a nemi fellebbezés, a nem, a kultúra, az állampolgárság, a kapcsolatok, a kapcsolatok, mind valóságnak minősülnek a Szaturnusz világában, és ezt fel fogják használni az ön földi bíróságán. Ez a Szaturnusz a korlátozott valóságának komoly és rugalmatlan természete.

Minden tranzit érintése progresszív, amikor a Szaturnusz először érintkezik egy bolygóval, a reakció primitív és kevésbé tudatos, mégis együtt jár valami sürgető érzéssel. A rákövetkező időszak alkalmat kínál a feldolgozásra vagy az érlelésre, hogy a Szaturnusz újból ezúttal utoljára megérinti az adott bolygót a program kiteljesedjen, és a kihordási idő lezáruljon. A Szaturnusznak időre és érlelődésre van szüksége, hogy teljes mélységében átadhassa nekünk az aktuális tananyagot.

A Szaturnusznak 3 retrográd ciklusa van, az első, retrográd shadow, amikor követlen belelép az árnyékzónába, ebben a fázisban elkezdi megállapítani a Szaturnusz, hogy mi az „ügy”. A törmeléket eltávolítani, ami már, nem áll meg. Ez a szigorú szülői ítélet hangja, valahogy felkúszik a fejünkbe, akár ébrenlét vagy tudatosságunk révén, akár álomban, vagy félelmünkben, esetleg aggodalmainkon keresztül, ez a megítélésünk, hogy erőfeszítéseket tegyünk, hogy valódi maradjon, maradjunk felelősek, hasznosak, megbízhatóak, sikeresek, gazdaságilag életképesek. Ez folyamatosam mérhető a társadalom jelenlegi konszenzusának, jelenlegi hátterében. Amikor a Szaturnusz eléri az árnyékidő végét, a „valóságunkat” újra fogjuk definiálni, és ekkor a Szaturnusz lassulni kezd. Itt felelősségünk nyomása leküzdhetetlen és egyre nehezebbé válik. Úgy érezzük, hogy az idő múlásával elfogy az élet elkerülhetetlen feladatainak kezelése, ugyanakkor rettegünk attól, hogy ezeket kezeljük. Nem látjuk, milyen szánalmas feladaton kell keresztül mennünk, lendületünk lassul, az energiánk csökken.

A 2. fázis, ebben az időben arra késztetjük magunkat, hogy visszamegyünk lépéseinkhez, és megnézzük, mennyire tartjuk be a Szaturnusz árnyékfázisa alatt lévő struktúrákat, feladatokat. Megpróbáltuk megnézni, mennyire komolyan vettük fizikai valóságunkat, mintha ez egy előrejelzés lenne arról, hogy hűségesen sikerült-e hiteles belső énünket kiszervezni. Elégedettek vagyunk-e az elvárásainknak, ami valójában szükséges. Felelősek voltunk-e a felelősségi körünkben, vagy ezeket a feladatokat másoknak adtuk ki. Van-e valami lazaság, elkerülés, a tények terjedése, az erőforrások túlszárnyalása? Halogatás? Kettős normák a kapcsolatban, erkölcsi képmutatás? Ideje visszatekinteni a legnehezebb eseményekre a retrográd fázisának elsőidőszakára, felmérni a dolgok most konkrétabbak-e? Befelé tekintünk, és arról elmélkedhetünk ki milyen tiszteletteljes és tisztelettudó a számunkra, és elkezdjük érzékelni a váltást. Lehet, hogy nem bárki tanácsát kell tiszteletben tartanunk, hanem saját belső lelkiismeretünket. Azok, akik eddig is hitelesen éltek azt tapasztalják, hogy tökéletesen illeszkednek a belső „valóságvektorukhoz”, látni fogják, hogy ez az időszak mennyi lehetőséget kínál. Lesznek olyanok, akik nem ezt érzik a Szaturnusz őket meg továbbra is tanítja, azok, akik még mindig a félelem alapú vallási és társadalmi ítéleteket tartanak jónak vagy rossznak, merev társadalompolitikai, osztályalapú, faj/kultúra, vallási vagy erkölcsi alapelveket alkalmaznak, amelynek kevés értelme van, a félem és a megosztottság kiváltása mellett, ők jelentős drámát fognak tapasztalni, mind belső vagy éppen külső ügyekben. A belsőhang megbánást és félelmet tanúsít, és tudatlanságuk elkezdi kivizsgálni a szerencsétlen következményeket. Jaj, azoknak, akiknek nincs semmi a bensőjükben, ők még mindig tisztában vannak vele, hogy nincsenek tisztában, nekik még várni kell a fejlődésre.

Szaturnuszi tudatosságok

1.  tudatában van annak, hogy tisztában van vele (tudatos)
2.  tudatában van annak, hogy nincs tudatában (cinikus)
3.  nem tudja, hogy nem tudja (tudatlan)

Mindenkinek meg kell tanulni, hogy a felnőttek világa korlátozott, meg kell tanulni, hogyan lehet jól játszani merev struktúrákkal. 3-dik szakasz, előre fordulás után elhagyja a retrográd szakaszt. Ez a szakasz tanít meg bennünket újra, hogy szükségünk lehet, ahhoz az állandó megközelítéshez, hogy személyes felelősséget vállaljunk az életünkben, és egy óvatosabb, koncentráltabb, takarékosabb megközelítésre lehet szükség ahhoz, hogy a dolgok működjenek, különösen a retrográd szakasz után.